Megtaláltam egy korábbi (2007-es) bejegyzésemet a Gearelődésről, amiben írogattam, miféle jóságokkal sikerült gyarapítani Inti tank felszerelését, és ez tök jó.
Annyira, hogy mostantól újra fogok ilyeneket írni. Erre most egyébként is van egy remek apropó, ugyanis Inti full epicbe öltözött a minap, ami többek közt annak köszönhető, hogy végre Exalted lettem a Kalxxikkal1.
Ezek a már korábban említett Mantid rovarok, de egy barátságosabb csoport, akikkel lehet haverkodni. ↩
2006. július 22. Ezen a napon léptem be először a World of Warcraftba. 7 évig megszakítás nélkül voltam előfizető, aminél azt hiszem csak egy dolgot csináltam tovább egyhuzamban, az előző munkahelyemet. Tavaly nyáron viszont felfüggesztettem az előfizetésem, mert ugyan megvettem az új kiegészítőt 2012. szeptemberben, de egyáltalán nem játszottam vele azóta és fölöslegesnek éreztem fizetni érte.
Aztán eltelt fél év, és decemberben – nyilván a vizsgaidőszak kellős közepén – egyszer csak gondoltam egyet és újra előfizettem egy hónapra. Na, ha már megvettem a kiegészítőt, sőt gyűjtői kiadásban, akkor legalább felszintezek 90-re Intivel, megnézem ezt az új Pandás világot…
Hogy is van ez? Akkor most nem úgy volt , hogy a Medium-on fogok bolgolni ezentúl? De úgy volt, és nem fogok. Mégpedig azért nem, mert nem úgy lett, ahogy én azt elképzeltem.
Ugye, az volt ott a gondolat, hogy ha nem kell a saját blog működtetésével foglalkozni, akkor lehet igazán a kontetre koncentrálni. Ez biztos így van, valaki olyannak, akinek nyűg a saját blog. Azt hittem nekem is az, és megtetszett a Medium formátuma, egyszerűsége (elkapott a hype), de rá kellett jönnöm, hogy én nem ilyen vagyok. Én szeretek itt babrálni ezzel a bloggal, és kimondottan szar érzés volt hátrahagyni, hisz akárhogy is, idén 8 éves lesz, bizony.
Sose volt nagyon sok látogatója, meg a göncei is ilyen félkész cuccok voltak, de nem adta föl. Valahogy nem vitt rá a lélek, hogy lekapcsoljam. Hát nem is fogom!
Na persze, hanyadik újrakezdés is ez? Nem érdekel, most nem lesznek ígéretek, meg víziók, csak egy biztos, az intiweblog nem lesz kukázva!
Image Credits: Philomena - Equestria's Finest Phoenix by aJVL
A legfrissebb Naruto: Shippuden részben sikerült kihallanom egy ismerős szót (japán hanggal, angol felirattal nézem), ami nem volt más, mint a Kumite.
Rákerestem a Wikipédián és kiderült, hogy jelentése szó szerint “küzdő kezek”, és a Karate (空手) fontos eleme. Ez a népszerű japán küzdősport három részből épül fel, az első a Kata (型), ami a különböző mozdulatok, ütések és rúgások kivitelezése; a második a Kihon (基本), ami az ismétlődő mozdulatsorok kitartó gyakorlása és a spirituális ráhangolódás; a harmadik pedig a Kumite (組手), ami az egymás elleni harc.
Többféle Kumite van, pl. a kezdőknél a védekező fél minden blokkolásnál hátrál, majd ellentámadást indít, de létezik szabad fogású változata is, amit legtöbben a Bruce Lee filmekből ismerhetnek, és többnyire mindenki ezzel azonosítja a Karatét.
De honnan volt ismerős ez nekem?
Bővebben…
TL;DR: Tiszteljük a közönségünket úgy, hogy nem raboljuk az idejüket azzal, hogy szándékosan helytelenül írunk!
Engem zavar, ha valaki szándékosan ír helytelenül, mondjuk nem használ ékezeteket vagy központozást.
Nem vagyok hülye, el tudok olvasni egy ékezetek nélküli magyar mondatot, ahogy sokan mások is. Általában egyértelmű, hogy mit akar írni a szerző, vagy ha mégsem, akkor is következtethetünk a szövegkörnyezetből. De van, hogy egy ékezet vagy egy vessző hiánya feloldhatatlan kétértelműséget okoz.
Az olvasó szemszögéből nézve ez nem tűnik túl komoly dolognak, hiszen egyrészt érdekel, amit ír, ezért követem, és pár másodperc ide vagy oda nem túl nagy áldozat, de akkor is:
Vizsgáljuk meg ezt a dolgot a szerző szemszögéből, a közeg legyen a Twitter.
A céges levelezésem az évek során a saját mailszerverünkön kezdte a pályafutsát, megjárta a ZOHO rendszerét és végül a Google Apps-ben kötött ki. A különböző migrálások egyike során pedig sajnos minden levél beérkezési dátuma (Date Received) felülíródott az adott napival. Ez gyakorlatilag használhatatlanná tette a postafiókomat, de szerencsére a küldés dátuma (Date Sent) nem változott, így ha aszerint rendeztem újra rend lett.
Mikor tavaly nyáron a MBP lett a munkagépem is, egy kis Sparrow-s kitérő után, újra az Apple Mail lett a fő levelező programom. Azt megtaláltam, hogy lehet megjeleníteni a küldés dátumát a levelek jobb felső sarkában (View > Message Attributes > Date Sent), viszont azt nem találtam sehol, hogyan lehetne küldés időpontja szerint rendezni. Emiatt ehhez hasonló furcsa dolgok álltak elő:
Hát mondanom sem kell ez így nagyon nem tetszett, arról nem is beszélve, hogy ilyesmi nem csak a migrálás során fordul elő. Csak egy példa: a Google Groups spam szűrője elkap egy rendes levelet, és azt csak 1-2 nap múlva engedélyezi az admin. Az ilyen levél beérkezési és küldési dátuma között több napos eltérés is lehet.
Ma viszont rátaláltam a megoldásra egy superuser kérdésben, és végre megoldódott ez a – mint kiderült – jellemzően Maces probléma.
A fenti képeken látszik, hogy a beérkezés dátuma szerint rendezünk (Sort by Date), ha oda kattintunk megnyílik egy kis menü, ahol választhatunk más rendezési szempontot, de ott nem szerepel a küldés dátuma (Date Sent), amíg nem nyomjuk meg az alt (Option, 
) gombot!
TL;DR: Ha a küldés dátuma szerint szeretnéd rendezni a leveleidet, akkor Option-t nyomvatartva megjelenik a Date Sent a választható a rendezési lehetőségek között.
Aki töltött már le az iTunes Store-ból albumot, az találkozhatott a kis booklet szimbólummal is, ami az almbumhoz tartozó könyvecske sorában látható.
Persze az ember más módon is hozzájuthat a választott zenéhez, és történetesen a booklethez is, ami többnyire egy PDF. A zeneszámokat gond nélkül be tudjuk rakni a a Librarybe, de mi van a kiskönyvvel?
Azzal sincs más dolgunk, mint behúzni az iTunesba, így (először) a könyvek közt fog megjelenni. Ezután jelöljük ki, és a Get Info panel Options fülén Media Kindnak, adjuk meg a Music értéket.
Ezzel a könyvünk átkerül a zenei anyagok közé, ahol már csak annyi dolgunk van, hogy beállítjuk a zenékkel azonos előadót és album címet.
Nagy rajongója vagyok a Humble Bundle kezdeményezésnek, és nem csak azért mert kimondottan olcsón lehet tőlük játékokat venni!
A kezdeményezés lényege, hogy felkarolják a független játékfejlesztőket (akik nem egy nagy kiadó szárnyai alatt dolgoznak, pl.: BioWare, Electronic Arts) és olyan konstrukcióban kínálják 4-5 játékukat, hogy a vevő határozhassa meg az árat, illetve hogy azt milyen arányban szeretné megosztani a fejlesztők, 2 jótékonysági szervezet (EFF, Child’s Play) és ők maguk, a szervezők között.
UPDATE: Erről a linkről letölthettek egy kiegészítést, ami elérhetővé teszi a Notifications API-t Firefoxban is. Tökéletesen működik! 
Érdemes viszont megjegyezni, hogy a Firefox 15 Mac rendszereken Growl segítségével jeleníti meg az értesítéseket.
Ma valamilyen oknál fogva megnyitottam a Safari 6 beállításait, nem is tudom mit akartam már beállítani, mikor ismegláttam ezt:
Notifications, igen! Mountain Lionban a képernyő jobb oldalából előrántható kis lista, amibe becsusszani, hát… már önmagában is élmény 
Arról van itt szó, hogy a Safari el tud kapni weboldalakról érkező értesítéseket, amiket a Notification Centerbe irányít. Kis keresgélés után kideült, hogy a HTML5 Nofitication API-n keresztül lehet ezt megtenni JavaScript segítségével. (Windowsban a Chrome a saját kis buborékjait használja.)
A módszer, amit a → után bemutatok WebKit alapú böngészőkben (Chrome, Safari) működik! Illetve egy kiegészítő segítségével Firefoxban is!
Bővebben…
A Hyperink egy amerikai internetes könyvkiadó cég, akik azt tűzték ki célul, hogy jó minőségű, szerkesztett ekönyvek formájában juttassák el az internetes blogok és portálok archívumában porosodó felbecsülhetetlen értékű tudást az olvasókhoz. Jelenleg több mint 100 kiadványuk érhető el a legnépszerűbb ekönyv olvasó formátumokban (ePub, Mobi) és PDF-ben, áruk pedig töbnyire a $10-t sem éri el.
A MigthyDeals oldalon most kapható egy 4 könyvből álló csomag, a Hyperink Startup eBook Bundle, amiben négy remek könyvet vehetünk meg mindössze $7-ért (~1650 Ft), de melyek is ezek pontosan:
Burning Entrepreneur
A Foundry Group társalapítója, Brad Feld (@bfeld), Feld Thoughts című blogján megjelent bejegyzéseiből készült ez az összeállítás, mely útmutatóul szolgálhat egy startup vállalkozás beindításához és sikeres működtetéséhez is.
You’re Damn Right I’m a Fanboy
A TechCrunch hírportál szerkesztője, az önjelölt fanboy MG Siegler (@parislemon), osztja meg az olvasóval véleményét a startup jelenségről, napjaink sikercégeiről, ezek ikonikus vezetőikről és hogy miért rajongunk olyan sokan mindezekért.
Make Something People Love
Alexis Ohanian (@alexisohanian), a páratlan sikert arató Reddit hírportál alapítója, arról mesél, hogy lehet egy jó ötletből és pár száz dollárból olyan dolgot csinálni, amire az emberek vágynak, és hogy szerettessük azt meg velük.
Effective Programming
Codinghorror, azaz Jeff Atwood (@codinghorror), a StackExchange alapítója, akitől azt tudhatjuk meg, hogy a fejlesztés több puszta kódsorok írásánál. Minden programozó (és az őket foglalkoztató vezetők) számára is hasznos tanácsokkal szolgál többek közt a megfelelő munkakörnyezet kialakításáról, a felelős és professzionális fejlesztésről és a felhasználó központú tervezésről.
A fenti négy könyvből engem kimondottan csak az utolsó érdekelt, de $7-ért hülyeség lett volna nem megvenni az egész csomagot. Szerintem a mai internetes világban dolgozó szakemberek mind találhatnak a fenti könyvekben olyasmit, ami hasznukra válhat, szóval mindenkinek javaslom a beszerzését!