Archive for április, 2006

Így jár az, aki hozzám hasonlóan valami borzasztóan nehezet vacsorázik. Tegnapi utolsó Cowboy Bebop adagomhoz ugyanis egy juhtúrós pizza volt a kísérő. Finom volt, laktató volt, és nagy valószínűséggel irtó sok zsír lett belőle. Szóval az ilyen vacsinak van az a jó tulajdonsága, hogy hajnalok hajnalán felkelti az embert és elzavarja inni. Nos ez szép és jó (lenne), ha az ember ugye okos és egy kanna löllével az ágya mellett alszik. Nem úgy én. Egy csapp innivaló a szobában sehol. Félálomban cipőt húztam hát, és lebattyogtam a kisboltba, hogy vegyek valamit.

Kellemes kis ébresztő, na ezek után nincs az embernek kedve visszafeküdni… jó reggelt mindenkinek!

Ma volt egy igen jó órám az egyetemen. Konkrétan 4 óra, mert eddig tart az adott mérés, és persze ez is olyan, mint komoly étel receptje, hogy a végén a fűszer az, ami megadja az ízét. Csak, hogy mennyire jó a hasonlat elmondanám, hogy kicsit hézagos tudásunkkal ültünk be a laborba, bízva, hogy az első mérésről megragadt emlékek birtokában, majd kitaláljuk, hogy mit meg hogy… Hát kb egy óra után kiderült, hogy ezt mi nem fogjuk így kitalálni.

Mikor kínlódásaik közepette a mérésvezető felérnk járt, enyhe szemráncolást követően elkezdett zongorázni az ujjaival a műszereken, és ezt azt kérdezgetve, végül is ráhelyezett minket a helyes útra. Ez szép és jó is volt, mígnem ismét slamasztikában találtuk magunkat, amin ismét hasonló útbaigazítással lendültünk tova. Így ment ez szépen 4 órán kersztül, többé kevésbé megcsináltuk a feladatokat, írtuk a jegyzőkönyvet, és eljutottunk oda, hogy igen erős közelítéssel, kaphatnánk egy kettest, többek közt amiatt, hogy… de ezt inkább nem is részletezem. A kiszabott idő leteltével pedig vártuk csöndben a júszívű hóhért, ki majd vagdaltat csinál zsigereinkből, vagy jobb esetben hazazavar minket egy kettessel…

…kifelé az I-ből, miután meg tudtunk szólalni, azon tanakodtunk, hogy a: “hát figyelembe véve, hogy infósok vagytok, és nem is csináltatok meg minden feladatot, azt is segítséggel, legyen felefelé kerekítve 5-ös” mondat valóban elhangzott, vagy csak álmodtuk az egészet. Mindenesetre, jól sikerült a dolog, és valószínűleg kívülről nem látszottunk olyan bénának, mint amilyennek éreztük magunkat.

Köszönöm, és hasonló áldást kérek holnapra is!

Nem elég, hogy reggel végül is nam akkor keltem fel, mikor szerettem volna, de ráadásul mikor indultam a szobában felejtettem a szemüvegem. Most meg lassan 3 és fél órája hunyorgok a monitorra, kifolyik a szemem. Ez a nap valahogy nem az igazi, minden bajom van fizikailag, mint egy kezdődő influenza. Szép lesz ha most megbetegszem, nagyon nem hiányzik.

Ma este gyűlést kell tartanom, aztán el kellene kezdeni tanulni Algelra, holnap meg mérés. Kellőképpen terhelt a hetem második fele. Legalább a szemészt elintéztük tegnap, talán hétfő magasságában már lesz is szemüvegem.