Körülbelül három hete lehetett, mikor Staur megemlítette egy Karazhan raid alkalmával, hogy lesz Therion koncert Miskolcon és megbeszéltük: mi erre elmegyünk!

1999-ben hallottam először a Therionról. Akkoriban lehetőségem volt olcsóbban hozzájutni a lemezeikhez, és még abban az évben megszereztem 4 kedvenc albumomat tőlük (összesen 6 van meg a 14-ből), melyek az alábbiak voltak:

A mai napig hallgatom őket, viszont a későbbi lemezeken megváltozott a stílus, és ezzel a rendszeres lemezvásárlás is abbamaradt. Ennek ellenére kihagyhatatlannak tűnt ez a koncert. Az volt a különlegessége, hogy a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál keretein belül került megrendezésre, szimfonikus zenekar és kórus közreműködésével. Egy hete rendeltem meg a jegyeket interneten, és a héten szerdán mentem el értük a jegyirodába. Minden készen állt.

Megbeszéltük Staurral, hogy a 14:05-kor induló gyorssal megyünk a Keletiből, és egyeztettünk két miskolci klántárssal (Norton és Nightpearl), hogy a koncert előtt még találkozunk, és elütjük együtt az időt. A Keleti melletti Burger Kingnél találkoztunk, és vettünk kaját az útra. Az eladó, aki kiszolgált minket a viselkedése alapján full buzi lehetett, vagy darabolós gyilkos… vagy mindkettő. Gyorsan megkerestük a vonatunkat és felszálltunk.

Az út azzal kezdődött, hogy egy kocsiba szálltunk régi gólyatáboros szoba seniorommal, K.Z.-val. Körülbelül egy óráig élvezhettük a társaságát, ekkor le kellett szállnia, de jöttek helyette izgalmasabb utasok. Megjelent maga a Vasorrú Bába, egy gyereket hurcolt maga után (nyilván kis uzsonna az útra, gondoltuk), és egy akkor banyatankot (kétkerekű kiskocsi, de bőrönd volt ráapplikálva), hogy az valami hihetetlen. Nem sokkal később befészkelték magunkat egyik kényelmesen terpeszkedő utastársunk mellé, aki ezek után az út végéig a sarokba kuporodva kellett, hogy utazzon. Megjelent még három gyerek, és egy újabb hatalmas bőrönd. Az egyik kislány rendszeresen hatamas nyakleveseket kapott, míg a többiek játékcigivel (!) ügyködtek. Mikor anyuka kereste a saját Simphonia márkájú hangoló szerszámát, hogy tovább mélyítse így is borzalmasan rekedt hangját, az egyik kisgyerek lebuktatva a másikat egy bontatlan doboz kék multit varázsolt elő a tesó zsebéből, amit pipáló anyuci egy legyintéssel elintézett: “Úgysem gyújthatja meg.” A sarokban kuporgó kolléga sem volt rest, revansot vett megszállóin és a banya távollétében odadobta a gyufásdobozt a srácnak…

Végül aztán megérkeztünk Miskolcra, ahol már várt minket két kalauzunk, akikkel beültünk egy közeli kis helyre. Iszogattunk, csocsóztunk, majd elindultunk, hogy megnézzük a világ… öhm… virágórát, amiről Staur nem tudta elképzelni, hogy lehet egy virág óra is. A városközpontban az Oprafesztivál szabadtéri része fogadott minket, gólyalábon mászkáló szaxofonossal, furcsán éneklő bácsival a virágórán túl, és sült mindenfélék végtelen választékával.

(Nightpearl és Norton. A sült mindenfélék, immár véges választéka. Én és Staur.)

Fél nyolc körül értünk a jégcsarnokhoz, ahol már kígyózott befelé a tömeg (mint később kiderült) vége. Útközben ismét szembesültem azzal a típussal, aki annyira örül a koncertnek, hogy elájul. Egy srác, totál K.O., feküdt a csarnok előtt a fűben, és egy társa ráncigálta a karjánál fogva (első alkalom: 2004. BS Arena, Rammstein koncert, a srác a koncert kezdete előtt 3 perccel kidőlt a piától, a biztonságiak vitték ki.)

Beültünk a csarnokba a jobb oldali karzatra, a színpaddal egy vonalba. Sajnos középen már teljesen megtelt a terem. Így viszont az első (komolyzenei művek feldolgozásaiból álló) blokkot nagyon jól láttuk, de érezhető volt, hogy mivel a nagy hangfalak mögött vagyunk elég sokat vesztünk a gitárok erősített magas hangjából. A 15-20 perces szünetben lementünk a földszintre. Hála istennek, hogy így tettünk. A második, azaz “A” Therion blokk kezdete után 10 perccel, kb az első szám végére már az emberek a székeken álltak, és korrekt rajongói tömeg gyűlt a színpad elé. Persze mi is ott voltunk. A felhozatal elég vegyes volt: voltak az “új korszakból” számok, de a régiből is. A kedvenc lemezeimről összesen 4-5 szám ment le, iszonyat jó volt élőben hallani őket. A szimfónikus zenekar és a kórus borzongató harmóniává fonódott össze a gitárok és dobok kemény metál hangzásával. A lead vocal pedig gyönyörű volt, mind hangra, mind megjelenésre. Másfél órás blokkot dobtak össze nekünk, amiben egy visszahívás is benne volt. Fantasztikusak voltak!

Pont időben lett vége a koncertnek, fogtunk egy taxit, és kiromboltunk az állomásra, ahol az utolsó vonatról kiderült, hogy egy Füzesabonyig közlekedő személy, aminek a csatlakozására két és fél órát kell várni. Na nem, valamit kikellett találni. Végül Nortonék könyörültek meg rajtunk, és 3-ig náluk voltunk, miután a vasútállomásról ismét beküzdöttük magunkat a városba, és megtaláltuk hol laknak. Jól elbeszélgettünk, majd ismét taxiba szálltunk és kimentünk az első vonathoz, a fél négyes pesti gyorshoz.

Felszálltunk, beültünk egy üres kabinba. Egyszercsak megjelent egy kisebb csoport. Angolul beszéltek. Benéztek, és egy az egyik lány így szólt: “He is cute…” (rám mutatva, aranyos vagyok ) “… and he has a nice T-shirt.” (Staur Therionos pólójára bökve). Be is ültek, és mint kiderült egy (gyönyörű) német leányzó volt, a Németországban tanuló mexikói haverjával, egy magyar srác, akibe itt botlottak bele, egy igen csinos román csaj, feltehetően a barátjával (aki nem is szereti a Theriont) és egy horvát fickó, aki később átült másokhoz. Ők is a koncertre jöttek. Staur annyira megörült az idegen nyelvű társaságnak, hogy be nem állt a szája. Néhányuktól msn címeket is szereztünk, de jött a megállója és le kellett szálnia. Miután elhagyta a kabint a lányok megjegyezték: “he is funny” Hát igen. Megmenekülve a folytonos szóval tartástól lassan mindenki valamilyen alvásfélébe váltott, mindenki “fucking tired” volt.

Valamilyen számomra rejtélyes okból kifolyólag az oda két és fél órás út viszafelé három órás volt. Miután leszálltunk elköszöntem tőlük, de nem telt bele 10 perc és a metrónál újra összefutottunk. A Deák térig még kalauzolgattam őket, ahol aztán nagy bánatomra elváltak útjaink, de talán még látjuk egymást!

Végeredmény: Vicces út, új miskolci barátok, hihetetlen koncert, és: “He is cute…”

Múlt héten az IT osztályvezető a cégnél ráébredt, hogy ő letiltja az index.hu-t (és sok más a munkahelyi feszültség enyhítésére, és kikapcsolódásra használt oldalt, pl.: engadget, tuaw, …). Mindezt a hatékonyság növelésének érdekében, és csak az IT osztály gépei által használt IP címekre. Nyilván rejtett célja volt a velünk való kapcsolatának aggresszív rongálása is, mert ezt érte el a dologgal. Eheti projekt nyilván az lehetett, hogy az egész cég megutája, mert minden gépre letiltotta, hogy olyan oldalakat meg lehessen nyitni, amiben a video szó szerepel.

De nem is ez a lényeg, hanem az “index.hu”. Na nem az oldal. Én a magam részéről nem szeretem a stílusát, magasról nem érdekel, hogy nem olvasgathatok híreket, de akkor mi is lehet vele a bajom, hát ez:
SZTAKI Szótár nyitóoldal: http://szotar.sztaki.hu/index.hu.jhtml
Metálindex Shop: http://shop.metalindex.hu/

Há’ bakker…

A hétvégén megyek Therion kincertre Miskolcra, és gondoltam utána nézek kicsit mi van a régi kedvenccel. Vicces, hogy ez odáig tartott, míg bele nem botlottam a Sirenia nevű norvég gothic bandába. Kis keresgélés után meg is találtam néhány albumukat, és megint úgy jártam, mint annó a Lacuna Coillal.

Olyan metált játszanak, amit lehet háttérként hallgatni, kellemes szimfonikus, balladai részletekkel, mégis érezhető a keménység, ami összetartja az egészet. Lendületes, jó hallgatni.

Hallgassátok ti is!

Sirenia – My Minds Eye

Audio clip: Adobe Flash Player (version 9 or above) is required to play this audio clip. Download the latest version here. You also need to have JavaScript enabled in your browser.

ui.: egyébként a Sirenia alatt a tengeri teheneket értjük

A Symantec Client Security maga a Sátán.

Jó, igen ezt adták a géphez, ez volt rajta 90 napig, minden reinstall után. Aztán lejárt, és nem frissíti magát, és egyébként is erőforrászabáló böszme program, vannak nála sokkal jobbak, ingyen is. Adott hát a feladat tüntessük el a gépről.

1. próbálkozás, pár órája futó Windows, bekapcsolt programok:
Elindul az uninstaller, és ezzel egyidőben a Firefox és Thunderbird megszűnik működőképes program lenni. Kérdem én, mi ez? Ez a biztonság? Hogyha eltávolítom a tűzfalat, akkor tuti-ami-tuti alapon leválasztjuk a gépet a netről? De jó, hát legalább fut az Uninstaller… azaz… épp konfigurál valamit, ami 3 percig, majd 9 percig tart.
Na ekkor magára hagytam kicsit, mire visszaértem az fogadott, hogy: nem tudja leállítani a víruskeresőt… hogy mivan? Nincs jogosultságom, emész anyádba, Alt+Ctrl+Del, Task Manager… használhatatlan szar ez is, de csak meglett: Rtvscan.exe, 13 mega memórián ül, nem használ CPUt, és megölhetetlen.
Miféle szar operációs rendszer ez könyörgöm, hogy nem lehet a legdurvább létező módszerrel egy programot leállítani, de sehogy se lehet. Mi a francot gondoltak a Microsoftnál, hogy nem lehet elvonni erőforrást egy processztől, miért? Talán mert összeomlana az egész toldozott foldozott Ablakok borzalom? Pfff… Na jó, van más megoldás.

2. próbálkozás, csökkentett mód:
Nyilván ekkor nem fut az antivírus, szépen le fogja vakarni magát. Elindul, belépek Rendszergazdával. Minden jogom megvan ugye mindenhez. Programok eltávolítása… Symantec Sátán Security… Eltávolítás: “Ön vagy csökkentett módban van, vagy nincs telepítve a Windows Installer” TESSÉK? Hogy egy szaros uninstallhoz az kell, hogy a rendszer normálisan fusson? És ha normálisan nem indul el? És mondjuk pont e miatt az ördögien szar program miatt, akkor mi van? Hívjam fel az ügyfélszolgálatot, vagy keressem meg a rendszergazdámat egy tábla csokival? Hát, hogy marná le a fejed a rézfaszú bagoly! Grrrr!

3. próbálkozás, frissen elindított Windows:
Belépek, elindul minden, leállítom, ami nem kell. Természetesen az Rtvscan.exe fut, már 40 megán ül, továbbra se lehet megölni. A Firefox és a Thunderbird sem éri el az internetet, bár most nem is fut az uninstaller. Kezdek komolyan elgondolkodni, hogy felgyújtom az egészet
Elindítom, elkezdi konfiguráli a konfigurálandó akármit. Közbe kiderül, hogy bezzeg az Internet Explorer kap netet. Aztán egyszercsak: “A program eltávolítása kész, indítsa újra a gépet…”

Eltűnt, megszűnt létezni, abba meg nem akarok belegondolni, hogy mit hagyott hátra maga után. Amit felteszek helyette az az Avast Antivirus (ingyenes) és a Comodo Firewall (szintén). Csak azt nem értem, hogy fajulhatott ez idáig, a Symantec régen… nemis mert Norton, az régen a biztonságot jelentette, Norton Disk Doctor, Norton Commander… nyugodjanak békében.