A múlt hétvége ruha ügyben elég kriminálisra sikerült. Ami megadhatta magát, az megadta.

Kezdődött a cipőmmel. Még talán fél éve sincs, hogy a Humanicban vettem egy klassz fekete Marc utcai cipőt. Önmagamhoz képest még vigyáztam is rá, a tél nagy részében hótaposóban jártam és  nem félcipőben. Ennek ellenére elkezdett szakadozni a cipőfűző lyukainál a felső velúr rész. Hát, remek – gondoltam ezt akkor, nagyjából 1 hónapja. Az elődje, egy fekete Merrell másfél év után került a polcra, úgy hogy még manapság is felveszem néha, arról nem is beszélve, hogy abban lenyomtam egy egész telet. Mindegy, nem különösebben zavart a kis szakadás, erre péntek délután megyek ki az irodában a teraszra (Helló, szia, szevasz ) és beleakad az ajtó alján található kis fém szarba az oldala, és ki is szakítja… “oh, hogy az a…”

Este a Westendbe mentünk posztapokaliptikus, hídalattalvós, kannibálost nézni, és gondoltam egyet, nem is tudom már hányadik alkalommal, bementem a Tisza üzletbe az elsőn. Eddig sose találtam ott olyan színösszeállítást, ami tetszett volna, de aznap délután (a cipő elszakítása utáni internetes keresgélés közben) találtam egy megfelelőt: Szürke-fehér velúr Astoria. Mondom az eladónak mi kéne, de jól nézzen körül, mert 45-ös a lábam és ilyen keskeny cipőkből 47-es is szokott kelleni. Jön vissza: csak 45-ös van. Felpróbáltam azért, hátha és alig hittem, de pont jó volt. Meg is vettem. Szakadt ment a dobozba, az újat meg hagytam a lábamon. 

De ezzel még nem volt vége. Másnap este a Duna Plázában egy sikeres mozdulat után a kord nadrágomon is megadta magát az a rész, ami eléggé ki volt már kopva. Az előző napi események után itt már csak rövid gondolkozás következett és a Vögelében vettünk egy másikat, ami mellesleg már régóta hiányzott a ruhatárból. Évek óta nem volt kék farmerem, koptatott meg sose. Fizetés után azt is átvettem, és már abba mentem haza. (Nem mellékesen, végre megtanultam a nadrág méretem is.)

Pár hete olvastam erről a játékról valamelyik blogon, és azonnal megtetszett. Különben meg bármi jó, amiben benne, van, hogy Ninjaaaa, nem?

Dinnye, narancs, bomba, Critical!!! Fruit Ninja

A Halfbrick Fruit Ninja c. játékában röviden arról van szó, hogy a feldobott gyümölcsöket kell kettévágni. Banánt, narancsot, kiwit, dinnyét* és fröcsög a lé és hullanak a gyümölcsdarabok.  Ezt mindaddig csinálhatjuk, amíg olyan ügyesek vagyunk, hogy nem hagyunk 3 gyümölcsöt egészben visszahullani, illetve amíg elkerüljük, hogy bombába vágjunk. Minden szétvágott gyümölcs 1 pont és néha (teljesen véletlenszerűen, szóval hiába trükköztök) van Critical, na az 10 pont. Ha lepottyan egy gyümi, kapsz egy X-et a jobb felső sarokba, ha elérsz 100 pontot, egy X-et elvesz a játék (nagy segítség, érdemes bevállalni százasonként egy szándékos hibát, ha ezzel elkerülünk egy bombát).

A menüben egy-egy forgó gyümölcs jelzi a menüpontokat, amiket kettévágva léphetünk tovább. Van rengeteg öcsi (gyk.: achievement \ö-csív-ment\ fn : a játékban elért hosszútávú teljesítményed mértékegysége, melyet különböző könnyebben ill. nehezebben teljesíthető feladatok után, bizonyos pontérték társaságában adományoz neked a játék), és minden game over után egy kedves, gyümölcsökkel kapcsolatos érdekességgel szórakoztat minket a a Fruit Sensei Pl.: tudtátok, hogy a frissen fogyasztott gyümölcsök közül a mangóból fogy a legtöbb a világon? És én egy darabot nem ettem már évek óta, nem hogy frissen, de sehogy se.

Ajánlom mindenkinek, aki gyors és látványos kikapcsolódásra vágyik!
Weboldaluk: http://www.fruitninja.com/ [iTunes]

* meg szilva, meg eper, meg körte, meg alma, meg mangó

Ez a “blogból a Tumblr-re, onnan a Twitter-re” nem volt egy értelmes dolog. Egyrészt mert a tumblrize plugin nem épp azt csináltam, amit én szerettem volna, másrészt, aki twitteren követ, annak 2 ugrás volt eljutni a blogba, ami baromság. Köszönet az építő jellegű válasznak @Rabbit86-tól.

A “blogból a Twitter-re” dolgot viszont akkor is megcsinálom. Látva, hogy az összecsapott megoldásoknak mi az eredménye, most kicsit jobban utána jártam, és találtam egy közvetlen Twitter-re, link rövidítéssel, működő plugint, amit a közelmúltban frissítettek. Értelmes és egyszerű, pont ez kell.

Ma megyek az Olajshopba átvenni a légszűrőt a motoromhoz.

Nagyjából másfél hónapja lett átnézve, hogy minden rendben legyen vele az idei szezonban is. Eddig nem nagyon volt szétszedve, mert működött, semmi baja nem volt, de most szakember csinálta, szépen megnézett mindent. Azaz nézett volna, mert légszűrő helyett valami összegányolt újságpapír halmot talált. Mondta, hogy hát ez jól van így… nagyjából, de azért nem ártana bele rendes.

A 400-as BROS japán belpiacos motor, vagyis lényegesen kisebb darabszámban készült mint a nemzetközi darabok, ritkaságnak számít. A lámpájában pl. nem volt EU szabvány foncsor, a forgalmi vizsgáztató majdnem kivágott vele a KPM-től. Én mindent rendesen szabályosan akartam csinálni… neki meg szar napja volt. Mindegy is, ez már évekkel ezelőtt volt és megoldottuk akkor. A lényeg, hogy ritka motorba drága lesz az alkatrész. Szerencsémre a BROS-nak van két nagy testvére, amiket a szigetországon kívül is árultak, a 600-as REVERE és a 650-es HAWK, amikbe ugyanaz szűrő kell, mint nekem.

A REVERE és a HAWK

Valami ilyennek kell lennie

Elkezdtem keresgélni a neten, és meglepetésemre elég gyorsan találtam egy K&N márkájú légszűrőt, amit több helyen is forgalmaznak itthon. Egyik ilyen hely volt a Láng autóalkatrész, ami ráadásul egy köpésre van a lakásomtól. Telefonáltam, 32 ezer, aha… Kicsit jobban kezdtem keresgélni, és találtam HifloFiltro márkájút, na, erre már egy barátságosabb 16 ezret mondtak, DE ők ilyet csak 4 hét múlva hozatnak. Ejha, ez ám a ritkaság, sebaj, majd beugrok megrendelni… gondoltam.

Egyik reggel bementem és mondtam, hogy mi kellene. Ja, hogy ezzel a márkával külön ember foglalkozik, és ő most külföldön van? Jó, majd legközelebb. Legközelebb csak nem volt benn, de felhívták nekem és megadtam az email címem, majd értesítenek… azóta is.

Na, ekkor lett elegem és elkezdtem nézelődni más cégeknél is. Mit ad Isten, egy budapesti boltnak – az említett Olajshop – a honlapján van, és 12 ezer. Megrendeltem kedden, pénteken jött az email, hogy megvan mehetek érte.

Na most én nem akarok itt messzemenő következtetéseket levonni, de:
Láng: 4 hét, 16 ezer
Olajshop: 3 nap, 12 ezer

Igaz, hogy nincs a szomszédban, mert ki kell mennem HÉV-vel Csillaghegyre, és még onnan is egy jó pár száz méter séta, de szerintem megéri.

Update: A boltot kimondottan könnyen megtaláltam. Odaérve mondtam az eladónak, miért jöttem. Rögtön hozta: “Ez a kis doboz ilyen drága?”… hehe. Lehetett bankkártyával fizetni, ami különösen tetszett. Egy nagy zöld kartondobozban kaptam meg a cuccot. Látszólag úgy volt kialakítva, hogy a legkisebbtől a legnagyobbig beleférjen minden szűrőtípus. A termék viszont elég igényesen van megcsinálva, sehol egy sorja a műanyagon, a drótháló szépen leszegve, csavarral rögzítve, a szűrőbetétek tiszták, és kimondottan jól néz ki a piros-fekete kontraszt. Elégedett vagyok. Lehet a hétvégén be is lesz szerelve.

A blog feltámasztása elkezdődött… nem tudom már hanyadszorra.

Ennek első lépése, hogy erről a bejegyzésről már megy hír a tumblr-re, onnan pedig twitterre.

Folyt. köv.