All posts in “Érdekesség”

Egyik öreg impis szokása, hogy a leveleiben előfordul itt-ott a [sic] kifejezés. A korosztályomnak, meg szerintem az idősebbeknek is először a macska jut eszébe, és nem is értjük, mit keres ez a szó a szövegben. A magyar szépirodalomban két híres Sicc van. Az egyik a kis fekete-fehér cica, és a róla szóló képeskönyvek, amikben a történetekért Kálmán Jenő, a rajzokért pedig Tankó Béla felelős. Ezek a 60-as évek elejéig követhetők vissza, ebből gondolom, hogy az idősebbek is forgatták, viszont az Antikvárium.hu-n 88-asnál fiatalabbat nem találtam. Manapság is megtalálhatóak a polcokon ezek a mesék az Aranyhal Kiadó jóvoltából.

A másik S.I.C.C. még régebbi dolog. Nem véletlenül írtam mozaik szóként, ugyanis Grátzer József, “Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok” c. művéről van szó. Ezt a könyvnek már 1935-ben is kiadták, és később még párszor, ma már talán ez is csak az antikváriumok polcain található meg. Ennek a könyvnek a 70-es évek végén kiadott változata az, ami nekem is megvolt, és történetesen egy macska volt rajta, akinek a SICC szó alkotta a fejét. További érdekesség, hogy a fent említett kiadó, 2000-ben kiadta a szerző RÉBUSZ c. könyvét, ami természetesen a “rejtvény, érdekesség, barkochba, unaloműzés, szórakozás” rövidítése. Kellemes nosztalgikus érzés fog el, ha ezekre a könyvekre gondolok, nagyon jól esik.

Ugyan a bizonyítékok nem ezt mutatják, de a [sic] kifejezés egy “c”-vel írandó, és valójában semmi köze a macskákhoz, annál inkább az irodalomhoz. Latin eredetű a szó, jelentése pedig “így”, “ilyen módon”, és akkor szokás használni, mikor az előtte álló szó rosszul van írva, de az író szándékosan, valamilyen céllal írta azt helytelenül. Erre lehet jó példa…

“Mikor valaki az internyeten [sic] hülye blogokat olvas.”

… és hasonlók. Sok esetben bizonyos elírások mögött az olvasó és a szerző valami közös emléke lehet, és a kívülállóknak nem is mond semmit. Pont nekik szól ez a jelzés, hogy tudják az elírás szándékos volt. Ha valakinek ezután kedve támad, hasznája nyugodtan ezt a kis nyelvi huncutságot. Akik értik, értékelni fogják.

2002-ben a Delta Express egyik járata a képen látható farokkal indult útnak. Ez volt a Delta Express B737-232 Advanced “Power Puff Girls” N310DA, egy Boeing 737-es. A Cartoon Network reklám céljait szolgálta. Régi dolog már, alig találtam valamit róla, a Delta oldalán már semmi nincs fenn vele kapcsolatban, de több száz helyen megvehető a gép modellje. Nem tudom jár-e még, de jó lenne utazni vele, csak a feeling kedvéért: Justforfun!

Egyébként még véletlenül sem ennek okán került fel a Pindúr Pandúros fejléc, hanem pont ellenkezőleg. Kitaláltam, hogy csinálok egy ilyet (Justforfun!), mert a hétvégén láttam a Cartoon Network-ön egy részt, és még “What a Cartoon!”-os csecsemőköra óta szeretem a sorozatot. Képkeresgélés közben akadtam rá erre a fotóra, és annyira megtetszett, hogy szenteltem neki pár sort, miután utána néztem kicsit. A PlaneSpotting Network oldalán aztán találtam 3 képet, feltettem őket a képek közé az “Ez + Az” albumba.

Klassz, most már foglalkoznom kéne kicsit a dolgommal is

Mikor a fény áthalad az üvegen, energiájának egy része elveszik, mivel visszaverődik a felszínéről. A japán Riken Fizikai és Kémiai Kutató Intézetben kifejlesztettek egy újfajta anyagot, amely kiküszöböli ezt az energiaveszteséget.

A kutatók arany és ezüst nano-tekercseket ágyaztak egy üveg-szerű anyagba, így hozva létre ezt az új metaanyagot*, mely negatív visszaverődési indexszel rendelkezik, azaz tökéletesen átlátszó, így a fény akadálytalanul haladhat át rajta. A jövőben nagy változásokat hozhat ez az új fejlesztés az optikai eszközök körében, valamint felhasználásával akár új, sosem látott eszközök is készülhetnek majd.

* metaanyagnak (metamaterial) az olyan anyagot nevezik, aminek fizikai (főként elektromágneses) tulajdonságait nem az alkotó elemek, hanem azok elrendezése határozza meg.

Forrás: Pink Tentacle: Through the (zero-reflection) looking glass